Made in Japan vol. 3. – Anime-történelem hazánkban

Kisebb szünet után tovább zakatol az Anime/Manga rovat, folytatva a távol-keleti animált mozgókép diadalútjának történetét, ezúttal hazánkban. Ismétlési lehetőség itt, az anime magyarországi története a folytatásban.

Magyarországon mindössze az 1980-as évekig érdemes visszavezetni a japán animációs filmek pályafutását. Ekkor került ugyanis a mozik műsorára A kis egyszarvú című film, amit 1987-ben a Nausicaa – A szél harcosai című anime vágott verziója követett. Aztán 1997-ig csupán a VICO jelentetett meg néhány animét videokazettán.

Nausicaa

A magyarországi rajongók első lépésére az intézményesülés felé egészen 1996-ig kellett várni, amikor is létrejött a Magyar Anime Útmutató, az első rajongói szerveződés.

1997-98 folyamán aztán az RTL Klub műsorára tűzött több sorozatot is, a Rajzfilm klub keretein belül (Dragon Ball, a Sailor Moon, A pálya ördögei, a Candy, Candy, később a Grand Prix, a Hello Sandybell és a Lili, a virágangyal). 1998-ban aztán a nagy port kavart Dragon Ball-per eredményeképp a történetet száműzni kellett a műsorlistáról. Ebben az évben azonban nem csak negatív dolog történik az anime háza táján.Elindul az első hivatalos japán animációs vetítéssorozat a Toldi Moziban.

1999-ben a Princess Mononoke (A vadon hercegnője) a Titanic Fesztivál műsorára került, majd megjelent videón és dvd-n is. 2003-ig az RTL Klub már Kölyökklub cím alatt tűzte műsorára a Pokemon-t, a TV2 pedig a Beyblade-et és a Gólkirályt, a Viasat 3 a Digimon-t.

1998 és 2003 közt rajongói klubok jöttek létre Budapesten, Szegeden, Miskolcon és Győrben is. 2000-ben és 2001-ben a mozikba került a Pokemon – Az első film, illetve a Pokemon 2000. A millenium évében ezen kívül megtörtént az első kísérlet manga kiadására is hazánkban. A kínálatot a Dragon Ball, a Sailor Moon és a Video Girl AI jelentette. 2001-ben pedig a Titanic Fesztivál műsorára tűzte a Rintaro rendezte Metropolis-t.

A következő évben elindult a Szaku magazin, amely egy japán kultúrával foglalkozó magazinhoz hűen rendszeresen közöl anime témájú írásokat.

2003-ban is sok minden történt: jött az AXN-re a Sakura Taisen (Sakura háborúja), a Viasat 3-ra a Digimon Tamers (Digimon szelidítők), az RTL Klubra pedig a Yu-Gi-Oh! című sorozat. Még ugyanebben az évben a magyar mozikba került Chihiro szellemországban (Sen to Chihiro), ami cseppet sem mellékesen elvitte az USA-ban az Oscar-szobrocskát is, mint a legjobb külföldi (mármint nem-amerikai) animációs film. Szintén 2003-ban indult útjára egy budapesti szórakozóhelyen az a japán zenei partisorozat, amely tudtommal jelenleg új helyet keres magának, de máig él és virul – évente négyszer, a Sound of Japan szervezésében.

2003. július 6. Fontos dátum ez a manga/anime magyarországi történetében…talán a legfontosabb. Ekkor alakult meg ugyanis a Magyar Anime Társaság (MAT). Még ugyanebben az évben elindult a Fiksz Rádióban a Japanimánia című rádióműsor. Így érkeztünk el…

MAT-logó

…2004-hez, amit nevezhetnénk akár az anime évének is Magyarországon. A Fox Kids (ma már nem így hívják) útjára indította a Shaman King című sorozatot, a Sonic X-et és a Pokemont, a Cartoon Network pedig a Transformers: Energon-t és A párbaj mestereit (Duel Masters). Közben az RTL Klub levette műsoráról a Yu-Gi-Oh!-t, helyette elkezdte az Inu Yasha-t, a Cool-on pedig 2004 őszén műsorra tűzték a Slayers-t és a Yu-Gi-Oh!-t.
Szintén 2004-ben a Királyi Televízió leadta Shirow Masamune Páncélba zárt szellemét (Ghost in the Shell).

A Magyar Anime Társaság ez év májusában, szeptemberében és novemberében is tartott animés rendezvényeket, december 4-én pedig útnak indult nemcsak Magyarország, de egész Közép-Európa első tematikus, kizárólag animével foglalkozó csatornája, az Anime+. Ezen eleinte mindössze három új sorozat futott, a MegaMan NT Warrior (Rockman.EXE), a Kiddy Grade (Csajkommandó) és a Blue Gender (2005. február 20-tól). A MegaMan animét 2005-ben az RTL Klub is átvette.

2005-ben folytatódott az anime magyarországi diadalmenete. A TV2 műsorára tűzte a Princess Mononoke-t (A vadon hercegnője). A szintén ebben az évben tizenkettedik alkalommal megrendezésre került Titanic Fesztiválon az úgynevezett Anime-náció blokk átütő sikert aratott: a közönségszavazás második helyezettje a Tokiói Keresztapák lett, a fesztivál két legsikeresebb filmje pedig a Gőzfiú (Steamboy) és a Ghost in the Shell második, Ártatlanság alcímet viselő felvonása volt, teltházas pótvetítésekkel mindkét film esetében. A 2005-ös év nagy eseménye volt még a Vándorló Palota című anime mozikba kerülése.

A következő év márciusában moziba került végre Magyarországon is az Akira, majd májusban megjelent dvd-n is – amely kiadás egy példánya a szerző magángyűjteményének is egyik legfényesebb ékköve a maga 5.1-es magyar szinkronjával, kétféle feliratával (az eredeti mozis és az originál szövegkönyv alapján) és több száz percnyi extrájával. A Magyar Anime Társaság júliusban Miskolcon, októberben pedig a Petőfi Csarnokban rendezett egész napos AnimeCon-t, utóbbin jelen voltam magam is. Telt ház volt.
2006 a klasszikusok éve volt hazánkban. November 26-án moziba került végre hazánkban is a Ghost in the Shell.

Hogy mi történt azóta? Sorra jelentek meg dvd-n az olyan sorozatok, mint a Full Metal Panic, vagy a tematikus Miyazaki-gyűjtemény, amelyet a Magyar Televízió is áttekintett idén, műsorra tűzve a Chihiro-t, a Totoro-t vagy például a Nausicaa-t. Mára a nagyobb könyvesboltok polcairól is leemelhető néhány japán és koreai manga honosított változata (Árnybíró sorozat for igzampöl). Az AnimeCon-ok kétnaposra duzzadtak, jelezve, hogy a téma iránti érdeklődés nem csak hogy jelen van, de egyre nő.

Árnybíró

Ennyi lenne az anime története kis hazánkban egyelőre. Elnézést kérek kedves Olvasó a rengeteg címért és évszámért, de hát ilyen minden töri óra. Legközelebb radikálisan csökkentjük az adatok számát, és elkezdjük sorra górcső alá venni a japanimáció klasszikusait, megkerülhetetlen alapköveit, azokat a filmeket, amelyek megtekintése kötelező nemcsak minden anime-fannak, de minden filmszerető embernek is. Addig is: semper fidelis!