A nyilasok, az ÁVO és a Vatikán is megalázta
A magyar egyháztörténet egyik legellentmondásosabb, ugyanakkor legkitartóbb, leginkább a meggyőződése parancsa szerint élő alakjára emlékeznek elítélése 60. évfordulóján a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. Hatvan éve hurcolták bíróság elé és ítélték el Mindszenty József bíborost. A február 11-én, szerdán 17 órakor kezdődő, a „Haza és a hit szolgálatában” című rendezvényen a hat évtizede emigrációba kényszerített kereszténydemokrata államférfiről, Barankovics Istvánról is megemlékeznek a történészek.
Mindszenty Józsefet 1944-ben a nyilasok is letartóztatták, mert egyházmegyéjében megtiltotta a Szálasi-féle hatalomátvétel okán a szélsőjobboldal által követelt ünnepi szentmisék megtartását. Sopronkőhidan raboskodott.
A háború után szembeszállt a kommunista törekvésekkel is. Rákosi parancsára 1948. december 26-án, Karácsony másnapján letartóztatják és az Andrássy út 60-ban megkezdik kínzását és kihallgatását. Különböző stimuláló szerek hatására minden ellene felhozott vádat elismert. A történeti visszaemlékezések szerint a magyar bíborosnak anyaszült meztelenül kellett kihallgatói-kínzói szemébe nézni. 1949. február 8-án életfogytig tartó fegyházra ítélték.
Az ’56-os forradalom idején kiszabadítják fogságából, a szabadságharc leverését követően azonban kénytelen az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekülni. 15 esztendőt tölt az épületben – 1971-ben hagyhatja el az országot. Az elkövetkezendő három évben a világ minden magyarlakta országát felkeresi, s meglátogatja híveit. A történelem és a sors különös fintoraként Mindszenty koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február elején VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket – az egyházfő lényegében leváltja az idős, sokat szenvedett főpapot – tettét azzal indokolva, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty kommünikét ad ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolja, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben.
A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatja pasztorációs útjait, de vesebaja egyre súlyosbodik, amelyhez prosztatarák is párosul. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényel, s ezt el is végzik az érseken, de az altatásból már nem ébred föl. 1975. május 6-án hunyt el.
A szakmai tanácskozáson a Mindszenty elítélése ellen tiltakozó, 60 éve emigrációba kényszerített Barankovics István szerepét is elemzik a történészek.
1945 után Barankovics egy modern, nyugati típusú kereszténydemokrata pártot kívánt létrehozni. E törekvése miatt mindinkább szembekerült a konzervatív, királypárti Mindszenty József esztergomi érsekkel. 1949 elején Rákosi arra akarta rávenni a kereszténydemokrata politikust, hogy ítélje el a vele évekig szembenálló Mindszentyt. Barankovics azonban a megalázott, fogságban tartott bíboros mellé állt és inkább elhagyta az országot, mint fogalmazott, inkább a becsületet választotta.
Az esten Mindszenty bíboros visszaemlékezéseiből, illetve Barankovics István írásaiból is részletek hangzanak majd el. Mindszenty és Barankovics szerepéről Fila Béla teológia professzor köszöntőjét követően Kovács Emőke és Miklós Péter történészek beszélgetnek Vincze Gáborral, az Emlékpont Múzeum munkatárásával.
