Még két hétig Vásárhelyen a katyni pokol
Két héttel meghosszabbították a Katyn-kiállítás nyitva tartását a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A hosszabbítás két hete során további programokkal várják a látogatókat és a diákcsoportokat.
A vásárhelyi tárlaton a katyni tömegsírokból, halálgödrökből előkerült személyes tárgyakat is kiállítottak. A katyni mészárlásról, a XX. század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosság-sorozatáról szóló kiállítás az Emlékpont új épületszárnyában március 28-ig tekinthető meg.
A kiállításon az érdeklődők számos olyan személyes tárgyat is megtekinthetnek, amelyek a tömegsírok feltárása során kerültek elő. Borzalmakat „megélt” jelvény, kereszt, zsebóra, bögre sorakozik a tárlaton egy égbekiáltó tömeggyilkosság mementójaként.
A katyni gyilkosságoknak 22 ezer lengyel állampolgár esett áldozatául. A tárlat rendezői 42 fényképekkel és dokumentumokkal illusztrált tabló segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként történt, történhetett meg a gyilkos ösztönök tombolása.
Március 12-én, pénteken 17 órától mutatják be az Emlékpont Múzeumban Andrzej Wajda Katyn című filmjét, amelyben megrendítő hitelességgel jelennek meg aa kétségbeesett, reménykedő családtagok történetei. A lengyel filmrendező ezzel az alkotásával édesapjának Jakub Wajda századosnak is emléket állított. A családi drámát fokozta, hogy a Harkovban megölt idősebbik Wajda neve nem szerepelt az 1943-as exhumáláskor, így felesége egészen az 1950-ig bekövetkezett haláláig bízott hazatérésében. Wajda csak a ’90-es években végzett feltárásokat követően nyert bizonyosságot édesapja haláláról, amikor kézhez kapta személyes tárgyait.
A március 13-án, szombaton 10 órától kezdődő tárlatvezetésen a tömeggyilkosságot övező hazugságtengert és a nagyhatalmak részéről tanúsított cinizmust ismerhetik meg a látogatók. Mi történt a lengyel tisztekkel? Tették fel a kérdést a családtagok és az emigráns lengyel kormány tagjai ’40 tavaszától, amikortól nem érkeztek többé még cenzúrázott levelezőlapok sem a szovjet fogságban sínylődő több tízezernyi lengyel tiszttől. Sztálin erre azt az arcpirító választ adta: „Megszöktek”. Hogy hová? „Mandzsúriába”.
A március 15-én, hétfőn rendhagyó módon nyitva tart az Emlékpont. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a 10 órától rendhagyó tárlatvezetésen a magyar és a lengyel nép közös szabadságküzdelmét ismerhetik meg az érdeklődők Bem apótól egészen az 1956-os poznani tüntetés szikrájától fellobbanó magyar forradalomig.
