A REÖK ingyenes nyílt napja az egész család számára kellemes időtöltést jelent. December 18-án, szombaton felnőttek és gyerekek is találhatnak kedvükre valót a programok között böngészve. A nyílt napon több alkalommal nyereményjátékon vehetnek részt a látogatók, mely során a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira nyerhetnek jegyeket.

A nyílt nap a REÖK nyitva tartását nem befolyásolja, így 10-18 óráig tart nyitva az intézmény.

Programok:
Egész nap: Díszítsük fel együtt a REÖK karácsonyfáját!
10:00-18:00 Csáki Róbert kiállítás ingyenes megtekintése a REÖK-ben és ingyenes forralt bor, tea és aprósütemény a REÖK kávéházban.
10:00-14:00 REÖK Gyerök Kör Ale Ildikó múzeumpedagógus vezetésével. A szombati foglakozáson karácsonyi csomagolópapírokat és az egész család bevonásával közösen ajándéktárgyakat készíthetnek a kicsik és a nagyok.
11:00 Csáki Róbert művészeti album – könyvbemutató. A könyvet méltatják: dr. Borsos Mihály, a Társalgó Galéria vezetője valamint dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria Címzetes Főigazgatója. Meghívott vendégek: Csáki Róbert festőművész és Nátyi Róbert, művészettörténész, a REÖK művészeti vezetője. Moderátor: Balog József újságíró.
12:00 Csáki Róbert kiállításának tárlatvezetése a művésszel és Nátyi Róberttel
13:00 Csáki Róbert kiállításának tárlatvezetése a művésszel és Nátyi Róberttel

A programok látogatása ingyenes, de feltétele hogy a programban résztvevők rendelkezzenek Szeged Kártyával, amennyiben még nem kérvényezték a kártyát, a regisztrációt szombaton a REÖK-ben is megtehetik!

M. A. Schmidthof zongoraművész, a pétervári konzervatórium növendéke, 1913. április 27-én öngyilkosságot követett el. Utolsó levelét Szergej Prokofjevnek címezte, akit mélyen megrázott közeli barátjának halála, és később négy művét is az ő emlékének ajánlotta – köztük a II. zongoraversenyt, amelyet 1913-ban mutattak be, a huszonkét éves zeneszerző közreműködésével.

Nemzeti Filharmonikusok Szegeden - fotó: www.kbfotos.com

A mű szenzációt keltett vad temperamentumával, progresszív hangzásvilágával, ugyanakkor nem áll távol a romantika – például Csajkovszkij zenéjének – gesztikájától. Sikere fontos lépés Prokofjev pályáján: állítólag ezt a művet hallva kérte fel Gyagilev a zeneszerzőt első balettzenéjének megkomponálására. A kézirat a tűz martaléka lett a bolsevik forradalom alatt, ezért a komponista 1923-ban újra „összerakta” vázlataiból, noha ő maga lényegesen különbözőnek találta az eredeti műhöz képest. A következő évben, Párizsban Sergei Koussevitzky vezényletével mutatta be Prokofjev a zongoraverseny-irodalom eme rendkívül fejlett technikát igénylő alkotását.

Prokofjev darabjának megszólaltatására Denis Kozhukhin, az a mindösszesen 24 éves pianista vállalkozik, aki 2006-ban – még egy évvel azelőtt, hogy végzett Dmitri Baskirov osztályában a madridi zeneművészeti főiskolán –, harmadik lett a Leedsi Nemzetközi Zongoraversenyen. (Schiff András ugyanitt 1975-ben érte el ezt a helyezést). Denis Kozhukhin nem csak a világ legrangosabb Erzsébet Királyné versenyének győztese 2010-ben, hanem generációjának egyik legtehetségesebb zongoristája is, emlékeztetve a régi nagy orosz zenész zsenikre, mint pld. Guilelsre, Richterre, Horowitzra. Youtube video Kozhukhin játékáról

A második részben elhangzó mű Csajkovszkij utolsó, 1893-ban komponált VI. szimfóniája, amely mind közül a legsötétebb hangvételű; ez az első befejezett szimfónia a zenetörténetben, amelynek utolsó tétele lassú; az adagio lamentoso az egyik legmélyebb zene, amit Csajkovszkij valaha írt. Második tétele, a szerző által különösen kedvelt keringő pedig aszimmetrikus lüktetése miatt rendhagyó. Az utókor számára a VI. szimfónia rejtett programjától aligha választható el, hogy a zeneszerző kilenc nappal az ősbemutató után öngyilkos lett, ezáltal a zenetörténet legmegrázóbb búcsúlevelét az utókorra hagyva.

2010. november 27. szombat 19:30
Szegedi Nemzeti Színház
Prokofjev: II. zongoraverseny g-moll, op.16
Csajkovszkij: VI. (h-moll “Patetikus”) szimfónia, op.74
Közreműködik: Denis Kozhukhin – zongora
Vezényel: Kocsis Zoltán

A produkció érdekessége, hogy díszlete egyetlen biliárdasztalból áll, ezt ülik körbe a nézők és e köré szerveződik az egész előadás. A színészek a dialógusok közben pedig játszanak, szerepeket és természetesen biliárdot. A biliárdgolyók folytonos rendezgetése-ütköztetése modellezi a szereplők szintén folyamatosan átrendeződő viszonyrendszerét, őket is hol a tudatos tervezés, hol a véletlen löki egymás felé, vagy éppen taszítja el egymás közeléből. Így az egész nagyon koncentrálttá válik, hiszen az „egymással partiban levés”, az együttes játék miatt az előadás állandóan vibrál. A biliárdasztal persze nemcsak játékra szolgál, szerelmi légyottok és üzleti csatározások helyszínévé is válik.

Csehov művét Balázs Zoltán, a társulat vezetője állítja színpadra. És hogy miért erre a darabra esett a választás, a rendező elárulta: „a Platonovban a generációs problémák mellett rendkívül élesen jelenik meg egy fiatalember hevülete, vehemens kritikája a világgal, a környezetével szemben, s ez – úgy érzem – tökéletes alapanyagot kínál egy olyan társulat számára, amely saját folyamatos újrafogalmazására törekszik.”

A társulat vezetője elmondta, szem előtt tartva színészeik tehetségét, fejlődésük irányát és a társulat egészére jellemző művészi folyamatot, olyan előadást szerettek volna létrehozni, melyet Csehov eredeti gondolatainak megfelelően „egyszerűen, primitíven” kellene játszani, jó színészekkel; madarak és kellékek teremtette hangulat nélkül. Az előadás a társulat tagjainak nyers, eleven és ironikus szemléletét tükrözi.

Csehov Platonovja a Maladype Színház előadásában november 22-én, 19 órától tekinthető meg a szegedi REÖK-ben. Jegyet elővételben 1200 Ft-ért, a helyszínen pedig 1500 Ft-ért vásárolhatnak.

Tóth Pál Szegeden élő, Balázs Béla-díjas animációs filmrendező. Pályáját 1971-ben kezdte a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban, ahol többek között részt vett a Mézga család, a János vitéz, a Gusztáv és a Magyar Népmesék sorozat munkálataiban. Tóth Pál rendezte és írta a Leo és Fred című, tizenhárom epizódból álló sorozatot. 1986-tól Belgiumban élt és dolgozott, 1995-ben telepedett le Szegeden. 1996-ban megalapította saját cégét, a Paja Film-et, s ugyanebben az évben elkészítette első 3D-s technikával alkotott szerzői filmjét, a „Szezonvég”-et. Ezt napjainkig hét animációs film követte ugyancsak 3D-s technikával.

„A határtalan kifejezési lehetőségeket magába rejtő 3D technika napjainkra vizuális anyanyelvvé vált a filmgyártás és a képzőművészet területén. Használata igen változatos utakat kínál, melynek egyik végpontja a valószínűtlenség határait súroló látvány-trükkök előállítása, a másik: a tartalom szolgálatába állított, csupán sokat tudó eszközként való alkalmazása. A 3D technika nem csak új stílust teremtett, de divatossá tett egy felfokozottan illuzionisztikus látványvilágot. Tóth Pál filmjeinek elsődleges célja a gondolat közvetítése, amihez a digitalizált forma; az effektek és a látványvilág megteremtése nem öncélú bravúrként, hanem kifejező keretként társul” – véli Ibos Éva művészettörténész, a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti vezetője.
A 7x3D című tárlat december 19-ig tekinthető meg a Kass Galériában.

A zenés színpadok ismert operája, Verdi Aidája nézők százezreit kápráztatta el szerte a világban. Az ismert opera, lebilincselő és tragikus története nyomán írt musical zenéjét sir Elton John szerezte. A népszerű, többszörös Grammy-díjas zeneszerző, zenész és énekes sir Elton John olyan ismert musicalek szerzője, mint az Oroszlánkirály vagy a We Will Rock You. Az Aida musical változatát 1999-ben írta. Magyarországi ősbemutatója 2007-ben volt, amely egyben a németországit követően a 2. európai bemutató is volt.

Október 22-én Egyiptommá változik a Városi Sportcsarnok. Az ókor szellemét megidéző produkció főszerepét, Aidát, a Megasztár 1. részéből ismert Oláh Ibolya alakítja. Amneris hercegnő szerepében Xantus Barbara lesz látható. A két hercegnő között tipródó egyiptomi hadvezért, Radamest pedig Szerényi László kelti életre.

Az Aida című musicalt október 22-én, 19 órától a szegedi Városi Sportcsarnokban nézhetik meg. A produkcióra jegyek a REÖK jegyirodában (Szeged, Tisza L. krt. 56.) 3700 forinttól válthatóak. Belépőjegy vásárlására Üdülési Csekket is beválthatnak.
Sir Elton John és Tim Rice musicaljét október 22-én a Szuntus Produkciós Irodával együttműködve mutatja be a Szegedi Szabadtéri Játékok. A Szegeden most először bemutatásra kerülő musicalben olyan ismert művészek lépnek fel, mint Oláh Ibolya vagy Xantus Barbara.Az Aida budapesti nyári bemutatóját követően, október 22-én lesz látható Szegeden, Szurdi Miklós rendezésében.

A zenés színpadok ismert operája, Verdi Aidája nézők százezreit kápráztatta el szerte a világban. Az ismert opera, lebilincselő és tragikus története nyomán írt musical zenéjét sir Elton John szerezte. A népszerű, többszörös Grammy-díjas zeneszerző, zenész és énekes sir Elton John olyan ismert musicalek szerzője, mint az Oroszlánkirály vagy a We Will Rock You. Az Aida musical változatát 1999-ben írta. Magyarországi ősbemutatója 2007-ben volt, amely egyben a németországit követően a 2. európai bemutató is volt.Október 22-én Egyiptommá változik a Városi Sportcsarnok. Az ókor szellemét megidéző produkció főszerepét, Aidát, a Megasztár 1. részéből ismert Oláh Ibolya alakítja. Amneris hercegnő szerepében Xantus Barbara lesz látható. A két hercegnő között tipródó egyiptomi hadvezért, Radamest pedig Szerényi László kelti életre.

Az Aida című musicalt október 22-én, 19 órától a szegedi Városi Sportcsarnokban nézhetik meg. A produkcióra jegyek a REÖK jegyirodában (Szeged, Tisza L. krt. 56.) 3700 forinttól válthatóak. Belépőjegy vásárlására Üdülési Csekket is beválthatnak.

Az egykori Magyarország területén dúlt korabeli harcokat és hadviselési fortélyokat is megismerhetik azok, akik megtekintik a „Ha vitéz vagy, jer vélem! – Régi idők fegyverei” című kiállítást.
A tárlat a 18-19. században használt szúró-, vágó- és lőfegyverek egész tárházát sorakoztatja fel, melyek legékesebb darabjai közé tartozik a misztikus Keletet megidéző damaszkuszi kard, az amerikai forgótáras pisztoly és a mesterien megmunkált elefántcsont markolatú tőr.
Az évszázadokkal ezelőtti ütközetek részesévé válhat a 21. század embere is a „Régi idők fegyverei” című kiállítás megtekintésével. A tárlat bemutatja például az 1848-49-es szabadságharc lovassági és gyalogsági felszerelését: pisztolyokat, kardokat és egy olyan típusú finoman vésett főtiszti szablyát is, melyet Damjanich János is használt a harcok alatt.

A kardok nem csak harci eszközök, hanem méltóságjelvények és nagy gonddal készített művészeti alkotások is voltak egykoron. Ennek méltó bizonyítéka az a 17. századi perzsa szablya, melyet elefántcsont markolata mellett egy aranyberakásos keleti Korán-idézet tesz különlegessé.
A tárlaton egy Szegeden gyártott hadi kuriózumot, a Millennium tiszteletére készült szablyát is bemutatnak majd, melynek egyik oldalán Szeged város, a másikon Magyarország címere látható az 1896-os évszámmal keretezve.

A kardok és szablyák mellett Amerikából és Angliából származó, ritkaságnak számító forgótáras pisztolyokat, a westernfilmekből jól ismert Coltok-at is láthat majd a közönség.

Az utóbbi két évtized alatt közel félezer gyermek járt az Avar utcai katolikus óvodába. A húsz esztendővel ezelőtti ovisok között már családapák és anyák is vannak. Az egykori apróságok között akad, akiből orvostanhallgató, informatikus, pincér, szakács vagy éppen buszsofőr, bolti eladó, focista, zenész, biológus lett. Talán a legismertebb Avar utcai óvodás a népszerű ifjú énekes, Lakatos Krisztián, aki már ovisként is előadóművészi karrierről álmodott.

Az Avar utcai óvodát 1936-ban építették. 1990-ben került egyházi fenntartásba. Az épületet még a végnapjait élő városi tanácstól vette át a püspökség. A hitüket a kommunista diktatúra idején is gyakorló óvónők rövid idő alatt igazi katolikus intézményt formáltak az Avar utcai oviból.
„A családok között barátságok alakultak ki. Vigyáztak egymás gyerekeire, a kinőtt ruhákat cserélték, gyűjtést szerveztek a szeretetszolgálatnak” – idézi fel a kezdeteket Szilva Lászlóné, akinek vezetésével 1990-ben egyházi intézménnyé alakult az óvoda.

Napjainkban a Katona Zsoltné irányította gyermekkert felett a Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízásából a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság gyakorolja a fenntartói jogokat.
A katolikus óvoda húsz éve folyamatosan 100 %-os kihasználtság mellett működik. Előfordult olyan eset, hogy az édesanya még a pocakjában hordta gyermekét, de az óvodavezetés felé már jelezte, 3 év múlva szeretné, ha felvennék a kicsit az intézménybe. Egy ismert katolikus nagycsaládnak eddig öt gyermeke járt az Avar utcai katolikus oviba. „Ha legkisebb gyermekünk is évek múlva elkezdi majd az iskolát, elmondhatjuk, 21 évig jártunk az óvodába és már előre sajnáljuk, hogy ilyen gyorsan véget ért” – mondja a hatgyermekes édesapa.

Az iskola immár ősszel megszépülve várja jubileumi rendezvényeire érkező vendégeit. A város 4 millió forintos támogatásához a szülők, tanulók, dolgozók önkéntes munkával még egymillió forint értékben járultak hozzá. Ünnepségsorozatunk szeptember és december között számos alkalommal fogad majd városi, országos, néhány alkalommal külföldi vendégeket. A felújítás előkészítése során az iskola közösségei számára fontos volt, hogy az ünnepre készülvén ne csak lélekben álljunk készen e szép évfordulóra. Mindent megtettünk azért, hogy 110 éves épületünk méltó környezetet biztosítson a jeles eseményeknek.

A jubileumi események tavasszal megkezdett folytatásaként a Szegedi Közéleti Kávéház keretében október 20-án, a statisztikai világnapon bemutatják az iskola 125 éves jubileumi évkönyvét, és beszélgető estet rendeznek az elmúlt 25 év igazgatóinak meghívásával.

Somogyi Győzőnek mindig szívügye volt nemzetünk történelme. Nevéhez fűződik a magyar történelem neves katonaszemélyisé

Somogyi Győző alkotásai a REÖK-ben

geiről készített portréiból összeállított ikonosztáz, a Magyar hősök arcképcsarnoka. Kiemelt érdeklődéssel tanulmányozta a magyar huszárság történetét, ő maga hagyományőrző huszár. Az író vénával is megáldott művész több könyvet adott ki, amelyben a huszárság történetét, hagyományait illetve viseletét tanulmányozta. Jelentősek a magyar huszárok viseletéről készített grafikái is, melyek többek között ezen kötetben illusztrációként is megjelentek.

A REÖK-ben megrendezett kiállítás egy válogatás a művész korai grafikáiból, mely segítségével munkásságának sokrétűségébe nyerhetnek bepillantást.

Művei témáját a magyar történelemből, a vallásból, ill. a hétköznapi életből meríti. Történelmünkből a sorsfordulók iránt érdeklődik. Ezen a kiállításon is láthatóak grafikák, amelyeket a 1848-as forradalom és szabadságharc, vagy éppen az 1956-os forradalom ihlettek. Számos munkájának áll középpontjában a Történelmi Magyarország tájai és főbb nagyvárosai.

A történelmi hősök megformálása nem hasonlít a korábbi közhelyszerű ábrázolásokra: figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt. Ugyanakkor maximális korhűségre törekszik, illusztrációi tudományos igényűek.

A vallás területéről, a világ legősibb létértelmezéséből a mítoszok, a csodák vonzzák, néhány lapját a Biblián túl az apokrif írások is ösztönzik. Jézus alakja és életének eseményei különösen érdeklik, ábrázolásában felismerhető a falusi templomok sajátos ikonográfiája.

Somogyi Győző grafikáit megnézhetik szeptember 10-től október 31-ig, Szegeden a REÖK-ben, a Tisza L. krt. 56. szám alatt.

Igazi régészeti szenzációnak számít, hogy a Londoni körút, Bakay Nándor utca, Boros József utca és Rigó utca által határolt nagy kiterjedésű területen középkori megtelepedés nyomai kerültek elő. A történelmi források alapján ugyanis Szegeden három fő megtelepedési góccal lehet számolni, amelyeket a mai Belvárosban, Felsővárosban és Alsóvárosban kell keresni, az épülő bevásárlóközpont területe azonban kívül esik ezeken: egy 18. század végén készült katonai térkép még mindig lakatlanként, illetve szőlőföldekként jelöli ezt a helyet. S mivel a terület a bevásárlóközpont építését megelőzően intenzíven be volt építve, azzal is számolni kellett, hogy az épületek alapjai és pincéi nemcsak elérték, de el is pusztították a lehetséges régészeti rétegeket.

Középkori leletek a szegedi Árkád területén

A munkák során a közel 24 000 m2 kiterjedésű területen eddig több mint 300 objektumot tártak fel a régészek. A közel 2 méter mélyen húzódó sárga, agyagos altalajba mélyedve számos gödör, árok, kemence és egyéb objektum került napvilágra. A régészeti jelenségekből előkerülő leletanyag – mely 16–18. századi megtelepedést jelez – teljes hasonlóságot mutat az idén a szegedi egyetem rektori épületében folytatott feltárások leleteivel. A további összefüggések megállapítására a feltárásokat követő feldolgozás és tudományos kutatómunka ad majd lehetőséget.

A bevásárlóközpont területén végzett feltárás egyik fontos tanulsága, hogy a szűkös írott források által szerzett ismereteinket a régészet még meglepő fordulatokkal egészítheti ki, ahogy ez a jelen esetben is történt. Az itteni kutatásról már most kijelenthető, hogy módosítani fogja a középkori Szegedről eddig kialakult képet.