Harc az Óriással (Fotó: KIA)

Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere. És ebben az esetben nem csak a családok süteménykészítő versenyére gondolok, melyre szép számmal érkeztek a finomságok, az édesek és a sósak egyaránt. Volt móka, kacagás a gyerekeknek, komoly előadások, beszélgetések a felnőtteknek.

A napot a helyi fiatalok már korán elkezdték. Érkezésünkkor éppen a helyi fúvós zenekar próbált, de már javában gyülekezett a falu apraja-nagyja is. Hozták a versenyre nevezni kívánt családi süteményeket is, melyeket nehéz volt érintetlenül hagyni, de a szervezők utasítására addig szigorúan tilos volt hozzájuk nyúlni, amíg a zsűri végig nem kóstolta az összeset.

A program délután kettő óra magasságában kezdődött. A szülők nyugodt szívvel bízhatták csemetéiket a tornateremben berendezett játszóházban tevékenykedő önkéntes, lelkes fiatalokra, akik egy egész délutános akadályversennyel készültek a gyerekek számára. A Katolikus Ifjúsági Alapítvány munkatársai és önkéntesei már hosszú ideje dolgoztak, a délután lebonyolítását megelőzően is. Az akadályverseny állomásain ötleteltek, hogy a 4-6 fős kis csapatok minél jobban érezhessék magukat, miközben érdekesebbnél érdekesebb feladatokat kellett megoldaniuk.
A paletta meglehetősen széles skálán mozgott. Volt olyan állomás, ahol a Micimackóból jól ismert Füles farkincáját kellett bekötött szemmel a helyére rakni úgy, hogy a csapat többi tagja adhatta az instrukciókat, hogy éppen merre is haladjon a farkincát tartó kéz. Egy másik állomáson zokniba rejtett tárgyakat kellett megtalálni úgy, hogy csak a kézre lehetett hagyatkozni. Emellett lehetett harcolni az Óriással, kukoricát morzsolni az udvaron, vagy éppen egy nagy nadrágban futni ketten egy akadályokkal tarkított pályán.
A kézműveskedést kedvelők mécsest készíthettek az esti körmenetre.

A játék közben, a felnőttek számára házaspárok tartottak előadást a családról, melyet  beszélgetés követett. Az előadó családok különféle tanyavilágból, falvakból érkeztek, és arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy kiegyensúlyozott, boldog családi életet nem csak városban lehet élni, hanem – éppen ellenkezőleg -a kisebb településeken, falukban, tanyákon is lehet boldog egy család.

A programok után a népes csapat a gyerekek által elkészített mécsesekkel elindult körmenetben a falu katolikus templomához. Mivel már jóval sötétedés után történt mindez, a látvány igencsak gyönyörű volt. Sok ember, kicsi, világító gyertyákkal járta végig az utcákat, míg végül célba nem ért mindenki.
A templomban ünnepi szent misét mutatott be Janes Zoltán, csongrádi plébános. Beszédében a család fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint, hogy a felnövekvő generáció egyik legfontosabb közege éppen a család maga; és hogy sajnos a tendencia azt mutatja, hogy egyre több házasság bomlik fel, egyre több gyerek nő fel az egyik szülője nélkül. Sokan már képtelenek megélni az egyszerű ünnepeket is: a vasárnapokat, a születés- és névnapokat, a karácsonyt. A gyerekek, egyre többen számolnak be arról, hogy már le sem ülnek együtt a közös ebédlőasztalhoz, hogy nem beszélgetnek egymással. Mindenki mechanikusan teszi a dolgát, és közben megfeledkezik a legfontosabbról: a mellette élő rokonairól, szeretteiről.
Fontos tehát, hogy az együtt élő családok odafigyeljenek egymásra, és képesek legyenek megosztani az apró örömeiket vagy éppen gondjaikat.

A program lezárásaként a süteménykészítő verseny és az akadályverseny eredményhirdetése következett, ahol – nyugodt szívvel állíthatom – mindenki első helyezett lett, hiszen sokan eljöttek és jól érezték magukat ezen a délutánon. A családok együtt voltak, együtt csináltak valamit.

Ketten egy nadrágban (Fotó: KIA)

Azt mondják, mostanában nehéz időket élünk. Azt is mondják, hogy a családok válságban vannak. Ha jobban belegondolunk, talán igaz. De ha még jobban belegondolunk, rájövünk, hogy minden rajtunk múlik. Csengelén erre rájöttek. Katona Attila és felesége, Teodóra már évek óta különféle programokat szerveznek a Szent Imre ünnep kapcsán. A házaspár saját életpéldájával jár a falu lakói előtt. Négy leánygyermeket nevelnek szeretetben, harmóniában. És mivel ők elkezdték kicsiben, akadtak támogatók, követők, akik úgy gondolták, érdemes a szeretet, az összetartás útját választani. Még akkor is, ha most épp nem ilyen világot élünk.
Ezért lehetett az, hogy irigylésre méltóan sokan jöttek el a programokra: nagyszülők, szülők és gyermekek.
Nem csodálkoznék hát rajta, ha jövőre, velük, ugyanott ismét találkoznék.

„A könyveknek az a jó, ha olvassák” (Umberto Eco)

A helyszínen kiadók standjai, roskadásig könyvekkel és zenei anyagokkal sorakoztak a látogatók előtt. Csalogató akciókkal és könyvritkaságokkal csábították az érdeklődőket vásárlásra. Magam sem tudtam kötet nélkül hazamenni.

A minden évben nagy sikert arató rendezvény sokkal színesebbnek bizonyult, mint egy egyszerű könyvkiállítás: a szervezők megannyi kulturális programot kínáltak.
Borkai Zsolt, a város polgármesterének megnyitóját követően könyv-, tánc- és CD-bemutatók következtek. A pódiumszínpadon többek között meghallgathattuk Váczi Eszter Quartet című albumát, Bérczes László bemutatóját Cseh Tamásról írt könyvéről, Villányi László Valaki majd című könyvéről Juhász Attilával beszélgetett.
Szombaton a poznani bábszínház előadásában volt látható a Jancsi és Juliska című darab, majd déltől a népszerű Bartók Eszter és a hangfestők magyar népdalokból álló műsort adtak elő spanyol flamencóval, argentin tangóval, valamint Eszter saját dalaival keverve.
Később Laár András érkezett, akivel Antal Imre, a Vaskakas bábszínház munkatársa beszélgetett Laár por l’art című munkájáról, majd Kepes András Matt a férfiaknak című sikerkönyvéről Werner Krisztina újságíró kérdései kapcsán tudhattunk meg további érdekességeket.
Vasárnap Hankiss Elemér Ikarosz Bukása című könyvét népszerűsítették újabb beszélgetéssel. A továbbiakban a televíziós tehetségkutatóból már ismert „mosolygószemű juhász”, Bíró Gergő énekelt. A program zárásaként hangoskönyv-bemutató zajlott.
Mindezek mellett az olvasóknak lehetőségük nyílt kedvenc írójuk könyvének dedikálásra is, valamint külső helyszíneken kiállítások megtekintésére.

Az idei Alkotói díjat Kányádi Sándor nyerte el. A Kossuth- és Herder-díjas költő az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány életműdíjasa, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az erkölcsi és esztétikai értékek egyetemes igazságával szól hozzánk. A könyvszalon díszvendége október 3-án szerepelt a Nagyszínpadon.

Kányádi Sándor dedikál

A színház előtti II. János Pál téren pedig a „Nyugat 100” jegyében, különleges Nyugat-buszra szállhattunk a Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából, melyhez a buszjegy mellett, nem mindennapi élményekkel gazdagodhatott a tömegtől vissza nem riadó polgár.
Az autóbusz amilyen kicsinek látszott kívülről, olyan sok információt és élményt nyújtott kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nyugatos költők, írók, szerkesztők kihúzható panelekről, forgó plakátokról köszöntek vissza ránk, pont annyi információt szolgáltatva, ami felkelti az érdeklődést az esetleg elfeledett nagyságokról és este odavonz minket a könyvek mellé.
A piros buszon eredeti videofelvételeket és hanganyagokat ismerhettünk meg, melyek a közönség kedvenceivé váltak. Így mindenki kicsit közelebb érezhette magához kedvenc „nyugatosát”.

A kiállításról kijövet megálltam a bejáratnál. Figyeltem a kiáramló tömeget. Semmi változatosat nem vettem észre: mindenki arcán elégedett mosoly ült, kezükben pedig zacskó zörgött az új könyvvel.

Programok:

9.00 órától folyamatosan:

- népművészeti kirakodó vásár

- póni-lovagoltatás

- lovas pályán lovasíjász bemutató, versenyek

- vurstli

11.00 – baranta bemutató, utána gyermeknek, felnőttnek egyaránt lehetőség nyílik a fegyverek kipróbálására (vívás, íjászat, kopjahajítás, stb.) (nagyszínpad környéke)

12.00 – Langaléta Garabonciások gólyalábas produkciója (nagyszínpad környéke)

13.00 – Kisteleki Fúvószenekar (térzene az Árpád szobornál)

13.40 – Pavane Együttes zászlóforgatói (Árpád szobor)

13.50 – Himnusz

14.00 – harangzúgás

14.00 – Ünnepi gyűlés ( Árpád szobor)

Az ünnepi megemlékezés szónoka dr. Martonyi János, a Polgári Magyarországért Egyesület elnöke lesz, a megjelenteket Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke köszönti. A Szent István napi új kenyérre áldást Tőkés László Nagytiszteletű Úr, Királyhágó-melléki Református Püspök Úr mond, Kiss Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke pedig megszenteli azt.

15.30 – Üllési Fonó Néptáncegyüttes (nagyszínpad)

16.00 – vásári bábjáték (nagyszínpad mellett)

16.30 – Pataky Attila műsora (nagyszínpad)

18.00 – István, a király

Lóverseny a lovas pályán:

10.00 – Díjugratás 100 cm-es akadálypályán

11.30 – Nomádok – haditorna bemutató

13.00 – Vadászugratás 110 cm-es pályán

14.30 - Nomádok – haditorna bemutató

16.00 - Szent István Kupa – Pontgyűjtő díjugratás 130 cm-en

17.30 - Lovasszínház bemutató

18.00 - Bajnokok Tornája 140 cm-en

]]> http://www.szegedplusz.hu/2008/08/12/szent-istvan-kiraly-unnepe-opusztaszeren/feed/ 0 http://www.szegedplusz.hu/2008/08/09/muzsika-helyett/ http://www.szegedplusz.hu/2008/08/09/muzsika-helyett/#comments Sat, 09 Aug 2008 20:31:58 +0000 Sákovics Eszter http://www.szegedplusz.hu/?p=336 A Makói Muzsika programsorozat szombat esti műsorát az előző évekkel ellentétben nem az időjárás viszontagságai zavarták meg, hanem a Makón nem igen szokványos bombariadó.

Az előadás kezdete előtt 10 perccel már nem engedték be a tisztelt publikumot, a hamarabb helyet foglalókat pedig a Hagymaház előtti térre száműzték. 21 óra 40 perckor Bálint Márta intézményvezető világosította fel a kintrekedteket a helyzet súlyosságáról, és tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az előadás nem marad el, de úgynevezett “esőnap” címén vasárnap tartják meg az előadást. A Musical Színház társulata készségesen ajánlotta fel szolgálatait másnapra. A “Bombanap” tehát vasárnap (10-én) esedékes. Hogy volt-e robbanószerkezet, vagy csak egy “tréfás kedvű musicalkedvelő” tette tönkre majd’ 3000 ember estéjét, erről egyenlőre még nem kaptunk információt.

Szarvas, Békés megyei városka, a megyeszékhelytől, Békéscsabától mintegy 50 km-re helyezkedik el észak-nyugati irányban. A 18 ezer lelket számláló városka méltán nevezhető ékszerdoboznak. Olyan hely, amelynek utcáin örömmel sétál végig az ember. Közben gyönyörködik a csodás épületekben, parkokban és nem utolsó sorban a lépten-nyomon pompázó virágokban. Bizton állíthatom, a város vezetése alaposan kitesz magáért, de ami talán ennél is szebb, a lakosok is büszkék otthonukra, és ennek megfelelően vigyáznak is rá. Gondozzák, karban tartják utcáikat, tereiket és láthatóan saját házuk táját is.

Az ARborétum a város perifériájára szorult területileg. De ez nem tántorított minket el attól, hogy közel 3/4 órás sétával elérjük a bejáratot. S kezdetét vette a séta. Másfél, két órás kellemes sétával alaposan és nyugodtan körbe lehet járni a parkot. Mindeközben olyan csodás képek tárulnak elénk, amiket egy profi fotómasina sem tud igazán jól visszaadni. Ezt a helyet látni kell!

Az itt élő és dolgozó emberek nem sajnálják idejüket, hogy az idelátogató ember jól érezze magát, s eközben azt mondhassa: megérte. Lehet egy arborétum, egy természetvédelmi terület akármilyen híres, ha nem vigyáznak rá, ha nem gondozzák, könnyen és hamar elpusztulhat élővilága, kiszáradhat növényzete, és válhat teljesen felismerhetetlenné.

A Szarvasi Arborétum tökéletes példája annak, amit sokunknak érdemes követnünk, bármerre is élünk az ország területén. A természet érték, örök és mindig változik. Ha vigyázunk rá, odafigyelünk minden rezdülésére, nem marad el a hála sem részéről. Hiszen csodás panorámát tár szemünk elé, amiben nap mint nap gyönyörködhetünk. Legyünk büszkék kincseinkre, ahogyan a szarvasiak is büszkék rá!

Nagy sétánkat egy sétahajókázással zártuk. A Katalin II névre keresztelt hajó 1986 óta örvendezteti utasait a Körös vízén. Az út Arborétum hátsó bejáratánál kezdődik, és mintegy 1 órás utazás után ugyanott ér véget. Természetesen leetőség van a belváoshoz közeli kikötőben is kiszállni. Eképp tettünk mi magunk is. A kapitány, aki maga tengerész volt, a kezdetektől fogva a Katalin II kormányosa. Lehengerlő stílusával és még annál is nagyobb humorával lenyűgözi utasait. Emellett pedig nem fél átadni egy röpke időre a kormányt, hogy a vállalkozó szellemű ember belekóstolhasson a matróz életbe.

Ha valaki Békés megyében jár, semmiképp ne mulassza el meglátogatni Szarvast. Mert gyönyörű a város, és még szebb ékszerként csillog számunkra az Arborétum.