A REÖK ingyenes nyílt napja az egész család számára kellemes időtöltést jelent. December 18-án, szombaton felnőttek és gyerekek is találhatnak kedvükre valót a programok között böngészve. A nyílt napon több alkalommal nyereményjátékon vehetnek részt a látogatók, mely során a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira nyerhetnek jegyeket.

A nyílt nap a REÖK nyitva tartását nem befolyásolja, így 10-18 óráig tart nyitva az intézmény.

Programok:
Egész nap: Díszítsük fel együtt a REÖK karácsonyfáját!
10:00-18:00 Csáki Róbert kiállítás ingyenes megtekintése a REÖK-ben és ingyenes forralt bor, tea és aprósütemény a REÖK kávéházban.
10:00-14:00 REÖK Gyerök Kör Ale Ildikó múzeumpedagógus vezetésével. A szombati foglakozáson karácsonyi csomagolópapírokat és az egész család bevonásával közösen ajándéktárgyakat készíthetnek a kicsik és a nagyok.
11:00 Csáki Róbert művészeti album – könyvbemutató. A könyvet méltatják: dr. Borsos Mihály, a Társalgó Galéria vezetője valamint dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria Címzetes Főigazgatója. Meghívott vendégek: Csáki Róbert festőművész és Nátyi Róbert, művészettörténész, a REÖK művészeti vezetője. Moderátor: Balog József újságíró.
12:00 Csáki Róbert kiállításának tárlatvezetése a művésszel és Nátyi Róberttel
13:00 Csáki Róbert kiállításának tárlatvezetése a művésszel és Nátyi Róberttel

A programok látogatása ingyenes, de feltétele hogy a programban résztvevők rendelkezzenek Szeged Kártyával, amennyiben még nem kérvényezték a kártyát, a regisztrációt szombaton a REÖK-ben is megtehetik!

Arad város neve egybeforrt az 1848-49-es szabadságharc eseményeivel. Nem véletlen, hogy Aradon alapították bő egy évszázada a szabadságharc emléktárgyait őrző közgyűjteményt. A katonai események bemutatását és dokumentálását céljául kitűző, legjelentősebb, tudományos igényességgel összeállított kollekció számos kiváló személyiség – többek között Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr és Damjanich János – egyedi relikviát is tartalmazza.

Kossuth bőrtáskája

A Ceausescu-éra alatt a múzeumi raktárak mélyére száműzték a magyar történelem e drámai korszakát felidéző tárgyakat. A mostani kezdeményezés és európai uniós pályázat célja, hogy a szükséges restaurálási munkát követően minél többen ismerhessék meg a gyűjteményt szerte a Kárpát-medencében. Ennek érdekében fogott össze az aradi közintézmény, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum.
Eddig háromezer fotó készült az aradi ereklyemúzeum gyűjteményéről, folyik a képzőművészeti és a textil kollekció restaurálása, rendszerezése is.

Szolláth György a XX. századi magyar emlékéremgyűjtés egyik legjelesebb alakja volt. Több mint ötven éves gyűjtői tevékenysége során hatalmas kollekciót halmozott fel. Gyűjteményének legjelentősebb és legértékesebb része az a 177 darabot számláló éremportré sorozat, amelyet pénteken 10 órától tekinthetnek meg az érdeklődők a Móra-múzeumban.

Szolláth György 2009-ben bekövetkezett halála után özvegye – férje akaratát teljesítendő, és hogy a kiváló anyag egyben tartásával emléket állítson házastársának – a portrésorozatot a szegedi múzeumnak ajánlotta fel.

„A 177 érem döntően magyar művészeket ábrázol. Hatvan darab a két világháború között készíttetett, méltán híres Gáti-féle sorozathoz tartozik. Ezen túl még további számos jelentős érem alkotás származik az 1945 előtti időszakból” – mondja Ujszászi Róbert, a Móra Ferenc Múzeum numizmatikusa. A megvásárolt gyűjtemény a legnevesebb magyar éremművészek és szobrászok portréérmeit foglalja magában.

Programok:
18:00 – Szegedi III. Honvéd Gyalogezred vitézeinek bemutatója
18:00-22:00 – Hogyan készült a szögedi papucs – műhelybemutató
és a Sallay-féle óriás szegedi papucs bemutatása
18:30 – A szegedi nagytájhoz kötődő néprajzi filmek vetítése. Film a szegedi papucsosságról – Bálint Sándor riportfilm
19:30 – Szablyavívó bemutató
20:00 – Bu-Jutsu-Kai bemutató
20:00 – Szeged régi képeslapokon – Fári Irén és Simoncsics János vetítéssel egybekötött helytörténeti előadása
20:00-22:00 – Népzenei műsor: Szűcs Szilárd dudás, Tóth Antal tekerős

Tárlatvezetések a Móra Ferenc Múzeum kiállításaiban:
18:00 és 19:00 – “Szegöd hírős város”
18:30 – “Ha vitéz vagy jer vélem”
19:00 és 20:00 – “Válogatás Bálint Sándor szakrális gyűjteményéből”
19:30 és 20:30 – “Állandó képzőművészeti kiállítás”
19:30 és 20:30 – “Csak egy földünk van”

Kass Galéria
18:00 és 19:00 – Kass János kiállítása
20:00 Tóth Pál Paya 7x3D

Fekete Ház
18:00-19:30 – “Így öltözködött a szögedi nemzet”

A cigány telepek világa is több munkán megelevenedik, emellett a cigány mesterségeket is megfestették az alkotók. Több mű segítségével pedig a cigány nép sorsába, történelmébe és mitológiájába kaphatnak betekintést az érdeklődők.
Az első cigány képzőművész, akiről tudomás bír a művészettörténet Antonio Solario reneszánsz festőművész, aki feltehetően olasz apa és cigány származású anya gyermekeként született. A cigány képzőművészek csoportos jelentkezésének első periódusa Nyugat-Európában a második világháború utáni évtizedekre esett, míg Közép- és Kelet-Európában mintegy három évtizeddel későbbre.
A kortárs roma alkotók kiállítása január 31-ig tekinthető meg a makói múzeumban.

Lucien Hervé Elkán László néven, Hódmezővásárhelyen született. Hervé a 20. századi építészeti fotográfia megújítója és egyik legnagyobb alakja. Nyolcévesen került Budapestre, majd fiatalon, tizennyolc évesen elhagyta Magyarországot, és egy éves bécsi tartózkodást követően Párizsban telepedett le. A második világháború alatt a francia ellenállásban vette fel az Hervé álnevet, melyet később művésznévként használt.
Pályája 1949-től teljesedett ki, amikor a világhírű építész, Le Corbusier meghívta állandó fotósának. Hervé életművének legnagyobb részét a modern építészetről készített fotók teszik ki, melyek a fény-árnyék ellentétekre épülnek és különleges, geometrikus látásmódmóddal mutatják be az épített, illetve a természetes környezet formáit.

1965-ben sclerosis multiplexet diagnosztizáltak nála, mely miatt egy időre fel kellett hagynia az aktív fotózással, állapotának javulása után azonban ismét kamerát ragadt, és neves kortársairól készített portrékat.
Építészeti témájú képei az 1980-as évektől kezdve hozták meg neki a sikert. 1991-ben a világháború során kifejtett ellenállási tevékenységéért a Francia Becsületrend lovagjává ütötték.

„A fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt, nem elég csak, ha csupán emlékeztetőül szolgál” – vallotta Lucien Hervé, a világhírű fotós, a földkerekség legismertebb vásárhelyi származású polgára.

A dokumentumfilmben Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítója – aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút – elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tartja az 1956. októberi eseményeket; s nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a tömeges kivégzések miatt.
Biszku a filmben kijelenti: Nagy Imre megérdemelte a halálát. A dokumentumfilm során meghallgathatjuk 1956-os elítéltek vallomásait, s történészek, pszichológusok véleményét Biszku Béláról.
A két újságíró, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás célja csak annyi volt, Biszku Béla kérjen bocsánatot tetteiért, vállaljon felelősséget a történtekért. Az áldozatok megkövetése ugyan nem történt meg, de a szembesítés igen.

Az egykori Magyarország területén dúlt korabeli harcokat és hadviselési fortélyokat is megismerhetik azok, akik megtekintik a „Ha vitéz vagy, jer vélem! – Régi idők fegyverei” című kiállítást.
A tárlat a 18-19. században használt szúró-, vágó- és lőfegyverek egész tárházát sorakoztatja fel, melyek legékesebb darabjai közé tartozik a misztikus Keletet megidéző damaszkuszi kard, az amerikai forgótáras pisztoly és a mesterien megmunkált elefántcsont markolatú tőr.
Az évszázadokkal ezelőtti ütközetek részesévé válhat a 21. század embere is a „Régi idők fegyverei” című kiállítás megtekintésével. A tárlat bemutatja például az 1848-49-es szabadságharc lovassági és gyalogsági felszerelését: pisztolyokat, kardokat és egy olyan típusú finoman vésett főtiszti szablyát is, melyet Damjanich János is használt a harcok alatt.

A kardok nem csak harci eszközök, hanem méltóságjelvények és nagy gonddal készített művészeti alkotások is voltak egykoron. Ennek méltó bizonyítéka az a 17. századi perzsa szablya, melyet elefántcsont markolata mellett egy aranyberakásos keleti Korán-idézet tesz különlegessé.
A tárlaton egy Szegeden gyártott hadi kuriózumot, a Millennium tiszteletére készült szablyát is bemutatnak majd, melynek egyik oldalán Szeged város, a másikon Magyarország címere látható az 1896-os évszámmal keretezve.

A kardok és szablyák mellett Amerikából és Angliából származó, ritkaságnak számító forgótáras pisztolyokat, a westernfilmekből jól ismert Coltok-at is láthat majd a közönség.

Szeptember 22-én, szerdán 14 óra 30 perckor a tekintélyes múltú Őszi Tárlat hagyományairól Almási István, Hódmezővásárhely alpolgármestere beszél, Pogány Gábor, a kiállítás kurátora, illetve Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója a rendezés munkálatairól tájékoztatja a sajtó munkatársait.

A meghatározó kulturális seregszemlén 132 festmény, 52 grafika, 84 szobrászati és plasztikai mű, valamint 2 úgynevezett egyéb alkotás kerül kiállításra. A tárlat zsűrije döntött a díjakról és munkajutalmakról is, ezek az információk azonban csak a kiállítás megnyitóján lesznek nyilvánosak.
A zsűrinek 588 képzőművészeti alkotásból kellett kiválasztania a kiállítandó műveket. Ebben az esztendőben 248 művész adott be pályamunkát. A beérkezett kollekció része volt 345 festmény, 94 grafika, 125 kisplasztika, érem, szobor és 24 „egyéb” mű.

A toronyban is akadályba ütköztek, mégpedig a padlásra vezető, a nagy hőtől vörösen izzó csapóajtóba, melyet húsz percig kellett locsolniuk, mire egyharmad részig ki bírták nyitni. A hivatalos jegyzőkönyv leírja, hogy a tűz észlelését követően Sajti Imre tanácsi vb elnök két munkatársával poroltóval próbálta megfékezni a tűzet, de ők is csak padlástérig jutottak. Ezen kívül a tűzoltóvíz vételezésével is gondok akadtak, azt a strandról kellett elvezetniük.

Az oltási próbálkozások közben egyre jobban tombolt a tűz és leolvadt a toronysisak réz borítása is, mely hatalmas izzó darabokban hullott alá. A tanácsi dolgozók vödrökkel a kezükben figyelték, nehogy meggyulladjon az ablakpárkányon landoló forró fémtől a függöny vagy a faszerkezet.

Végül 19.10-re sikerült a tüzet leverni, a teljes oltás pedig este háromnegyed nyolcra fejeződött be. Az utómunkák majdnem 11-ig elhúzódtak. A tűz nemcsak a toronysisakot semmisítette meg, hanem a városháza harangját és szerkezetét is megrongálta. A sérült harangot helikopterrel emelték ki a városháza csonka tornyából – mely ma a Kossuth téren látható –, és az új harangot is egy katonai repülő járművel emelték a helyére.

A tűz okaként a szakértői vizsgálat az elektromos hálózat elhasználódott transzformátorát jelölte meg, mely – valószínűsíthetően – a vörös csillagok díszkivilágítását látta el.

Alig telt el fél év és ismét füst gomolygott a csonkán álló vásárhelyi városháza tornya mellől. 1971. március 5-én délután háromnegyed 6-kor ismét nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók és a katonák a díszterem és a lépcsőház tetejéről felcsapó húszméteres lángokhoz. Később a terem teteje nagy robajjal omlott rá a padsorokra. A jelentős anyagi kárt enyhítette az a tény, hogy a muzeális és várostörténeti jelentőségű festményeket és egyéb tárgyakat még időben kimenekítették. Ezen oltás is jelentős nehézségekbe ütközött, ugyanis a rendkívüli hidegben megfagyott az oltóvíz.

Mindkét tűzeset sokáig beszédtéma volt Hódmezővásárhelyen, hiszen szinte az egész város látta a torony lángolását, azonban a korszak viszonyaira jellemző módon a korabeli sajtó „eldugva”, a hátsó oldalakon kishírként számolt be e rendkívüli eseményekről.