A Poli-Farbe Kft. a tavalyi esztendőben hirdette meg gyűjtőakcióját, melynek értelmében akik Platinum falfestéket vásároltak a magyar vállalattól, egyben hozzájárultak a Szegedi Gyermekklinika támogatásához is. A hónapokon keresztül zajló programnak köszönhetően összesen 1.539.000 forint gyűlt össze, amelyből a klinika korszerű berendezéseket és eszközöket tudott vásárolni. A bócsai festékgyár minőségi magyar festékeket is felajánlott a gyermekklinika számára 623 ezer forint értékben, amellyel az intézmény kórtermeit, közösségi területeit és folyosóit festették, illetve fogják kifesteni.

A Poli-Farbe által életre hívott Platinum Kid Jótékonysági Program keretében több mint 150 hazai és határon túli magyar óvoda, valamint egészségügyi intézmények jutottak hozzá adományként minőségi magyar festékekhez az elmúlt hónapok során.

A szegedi adományt Krunity Veszna, a Poli-Farbe Kft. értékesítési- és marketing igazgatója és Gombos Edina, a jótékonysági program nagykövete adta át a Szegedi Gyermekklinika vezetőinek.

Babának, a tapasztalatlan, első ízben ellő kancának azonban nem volt teje, nem tudta ellátni kicsinyét. Az újszülött szerencsétlenségének azonban itt vége is szakadt. Hiszen rövid időn belül észlelték, mi történt, majd  gondozói hamar meleg helyre vitték az elhagyott újszülöttet. Bár akkor nem tűnt rózsásnak a helyzete, bíztak abban, hogy a lámacsikó életre kap. A szakszerű gondozásnak, és persze a mázlijának hála, a kis láma életben maradt. A „pótmamái”, a Vadaspark dolgozói, akiknek első hetekben esténként és hajnalban is el kellett látniuk, meg kellett etetniük, örömmel tapasztalhatták, hogy egy igen virgonc ifjú lámával gyarapodott az állatkerti gyűjtemény. Szeret nagyokat sétálni, futkározni a nevelőivel, persze, messzire soha nem eltávolodva. Ilyenkor a szerencsésebb látogatók találkozhatnak vele.

Séta

Mázli rövidesen a háziállatok bemutatóhelyének, a Dél-Alföldi Tanyaudvar lakója lesz, ahol reméljük egészségben cseperedik majd fel, majd az idő múlásával össze tudjuk szoktatni fajtársaival, és a láma csapat tagja lehet.

Forrás a Szegedi Vadaspark Hírlevele

A legnagyobb újszülött közülük Dezső, a tapír, amely május 24-én született. A Dél-Amerikában őshonos, páratlanujjú patás ­– vagyis a lovakkal és orrszarvúkkal rokon vastagbőrű – állatok szaporításában a Szegedi Vadaspark eddig is sok szakmai sikert ért el. A tavaly született Tibort például – a nemzetközi fajmegmentési program keretében – rövidesen egy oroszországi állatkertnek adják át.

A pár órás Dezső

A legnagyobb újszülött után jöjjenek a legkisebbek: két törpe selyemmajom. A családjukban a tavalyi év végén sikerült először sikeresen felcseperedni egy kölyöknek, amely immár már be tud segíteni a két idei apróság felnevelésébe. A világ legkisebb majmainak utódai hiába picik, testméretük az anyjukéhoz képest viszonylag nagy, így szükséges a családi segítség.

Törpe és törpébb

A Liszt-majmocska május végén született.A fajmegmentési program keretében tartott, fura kinézetű karmosmajomfaj jól szaporodik a Szegedi Vadasparkban, népes, és rendkívül összetartó család figyelhető meg a kifutóban. A faj a német és magyar nevét nem fehérsége okán, hanem a neves magyar zeneszerző időskori frizurájára hasonlító fejszőrzete után kapta.

Liszt-majmocska

A tavasz folyamán érkezett a vadasparkba egy újabb ritkaság, egy törpe szarvasfaj: a kínai muntyákszarvas. A piciny méretű, vékony lábai láttán rendkívül törékenynek tűnő állat a kis panda kifutó lakója lett a kötelező karanténidőszak lejárta után.
A muntyákszarvas hímje kis agancsa mellett – hasonlóan a Szegeden szintén látható víziőzhöz – tekintélyes méretű szemfogakkal is rendelkezik, amelyet elsősorban az egymás elleni küzdelmeik során használnak. A Prágából érkezett fiatal hím mellé nőstényt is szeretnének hozni az illetékesek.

Muntyáktekintet

Állatvédők találtak arra törött lábú őzgidára, amelyet a Vadaspark titkárnője vett pártfogásába, vagyis vette át a pótmamai szerepet. Ami nem volt egyszerű, főleg a kezdetekben, hiszen ekkor sűrűn, és rendszeres időközönként kell tejjel megitatni az elanyátlanodott gidát. Az állatorvosi kezelésnek és a gondos nevelésnek hála, Rudi, az őzgida szépen cseperedik, és gyógyul a lába a járógipsz alatt.

Rudi, a törött lábú őzgida

Forrásunk a Szegedi Vadaspark Hírlevele

A pici a keltetőben töltött 101 nap után tört utat a tojásból, jelenleg is a vadasparki hüllőovi lakója. Remélhetően több kisteknős is fogja követni a kelésben, amelynek időtartama változó, 200 napnál több is lehet.

A sarkantyús teknősök között nem ritkák a 70 kg tömegű egyedek, sőt, ritkán a mázsás súlyt is elérhetik. A teknősfióka apja, Ernő a Vadaspark egyik nagy kedvence, amelynek súlyát 60-70 kg körülire saccolják – nem egyszer kellett már megemelnie a gondozóinak. A lerakott tojásokat azon nyomban kivesszik a teknősöktől, és biztos meleg, védett keltetőbe tesszük.

Apa...

... és fia tojáshéjjal a páncélján

Forrás a Szegedi Vadaspark Hírlevele

Sok látogató kérdezte, mikor találkozhat újra a ritkasággal, és a Vadaspark dolgozói mindent megtettünk azért, hogy erre mielőbb sor kerüljön. Az európai fajmegmentési programmal együttműködve sikerült is egy új egyedet szerezni, amely már látható is a dél-amerikai bemutatóban.

Karaba’, az olaszországi Agrate állatkertjében született fiatal nőstény márciusban vette birtokba felújított kifutóját. A következő feladat lesz majd, hogy párt hozzanak mellé, hogy szaporíthassák a veszélyeztetett fajt.
A sörényes farkasok Dél-Amerika síkságain, bozótos, füves, mocsaras területein élnek. Hosszú lábuk is a magas fűben való vadászathoz alkalmazkodott. Nagy termete ellenére kisebb gerinceseket, ízeltlábúakat, sőt növényeket is fogyaszt. Európa állatkertjeiben kb. 150 egyede él, Magyarországon csak Szegeden.

Karaba' élvezi a tág kifutóját

Forrás a Szegedi Vadaspark Hírlevele

]]> http://www.szegedplusz.hu/2009/04/07/ujra-lathato-sorenyes-farkas-magyarorszagon/feed/ 0 http://www.szegedplusz.hu/2009/02/06/megerkezett-temudzsin/ http://www.szegedplusz.hu/2009/02/06/megerkezett-temudzsin/#comments Fri, 06 Feb 2009 11:00:45 +0000 Udvari Kriszta http://www.szegedplusz.hu/?p=2179 Ijedelemre nincs ok, nem a Dzsingisz kán néven hírhedtté vált mongol uralkodó támadt fel, és rontott kegyetlenül békés Vadasparkra. A Közép-Ázsia végtelen sztyeppéit idéző Temüdzsin nevet ugyanis most már egy tevecsikó is viseli, amely január utolsó napjaiban érkezett Szegedre a lengyelországi Poznani Állatkertből.

A 2008. márciusában született csődör most a hasonló korú, szintén nemrégiben érkezett Katával, illetve az egy évvel idősebb, szegedi születésű Góbival ismerkedik. Tamás, az idősebb csődör azonban rövidesen távozik a csapatból, így a szegedi tevecsapat teljesen megfiatalodik.

Temüdzsin

Az elmúlt hetekben az Európát sújtó gáz- és energiaválság, az ebből fakadó környezeti károk, valamint a bioetanol előállítását meghatározó gabonaárak mindinkább szükségessé teszik az alternatív energiaforrásokra irányuló kutatások és fejlesztések előtérbe helyezését. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar és a Konzorciumi partnerei, (SZTE TTIK érintett tanszékei, Első Magyar Biogáz Egyesület és az ipari megvalósításban is érdekelt partnerek szakemberei hároméves kutatómunka eredményeképpen olyan technológiát dolgoztak ki, amely a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz tartalmú hulladékából – például bogyósgyümölcs préslepényből, cukorcirok szalmából – 55-60%-os hatékonysággal képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt előállítani.

Az eredmény környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő, hiszen a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kifejlesztett gyakorlati technológiának köszönhetően az élelmiszeripari nyersanyagok termelésekor- és feldolgozásakor keletkező hulladék teljes körűen feldolgozható válik, a bioetanol-fermentációból visszamaradó anyagok például biogáz vagy jó minőségű komposzt előállítás céljára hasznosíthatóak. Mindennek köszönhetően a módszerrel tehát környezetbarát energia állítható elő a cellulóztartalmú hulladékból.

„A jelenlegi alkalmazások a bioetanol előállításánál könnyen lebontható szénhidrát tartalmú haszon- és takarmánynövényeket használnak, mint például a kukorica vagy a búza. Az elmúlt évek terméseredményei, a gabonaárak illetve a fejlődő országok tiltakozása miatt, ezek a növények nem jelentenek hosszú távú megoldást az ország energiaproblémájára. Az általunk kidolgozott módszer ezzel szemben növényi hulladékból képes előállítani az etanolt, ráadásul környezetbarát módon, anélkül hogy élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeket veszítenénk el. A három éves munka eredményeképp a gyakorlati technológia elkészült, jelenleg a konkrét technikai vonal felállításán, illetve a megoldások tökéletesítésén dolgozunk.” – hangsúlyozza Dr. Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar tudományos dékánhelyettese.

Sikeresen túlélte az első néhány kritikus hetet, így most már kimondható, hogy ő az első, Szegedi Vadasparkban született és nevelkedett képviselője fajának.
A szülők tavaly érkeztek a budapesti Tropicarium-Óceanáriumból a Szegedi Vadasparkba, tovább bővítve hazánk legjelentősebb karmosmajom gyűjteményét.

A selyemmajom-család

Az eredetileg Dél-Amerikában élő, főleg fák nedvével, rovarokkal, pókokkal táplálkozó törpe selyemmajom elnevezése találó, hiszen a világ legkisebb majma, még a kifejlett egyedek sem nagyobbak 150 grammnál. Az újszülöttek csak anyjukhoz képest nagyok, mindössze 15 grammosak. Kezdetben anyja hordozza a hátán, majd kb. 20 naposan az apja veszi át a „terhet”.

A kismajom már nem ragaszkodik szüleihez

Forrás a Szegedi Vadaspark Hírlevele

A rómaiak is köszöntötték az új évet, ám hazánkban csak néhány évszázada kezdték a hagyományt, mely legfőképp a másféle időszámításnak tudható be.  1691-ig, XII. Ince pápa döntéséig megesett, hogy karácsonyra vagy vízkeresztre esett az év utolsó napja, melyen I. Szent Szilveszter pápára emlékezünk, aki 314-től állt az egyház élén, majd 335. december 31-én hunyt el Rómában.

Az óév búcsúztatásához mára rengeteg hiedelem és hagyomány köthető. A lármás szórakozással az elmúlt tizenkét hónap kiűzését szorgalmazzák és az újév szerencsétlenségeit tartják távolt. A lányok tésztából 12 gombócot gyúrnak, melyekbe egy-egy férfi nevet tesznek, majd kifőzésnél amelyik hamarabb a felszínre jön, az abban található név lesz a lány férjének neve is.

Azonban a jóslások mellett nem árt ha tetteinkre is figyelmet fordítunk, hiszen ha szárnyast eszünk, elrepül a szerencsénk; ha ezen felül még tyúkot is eszünk, az elkaparja a szerencsénket. Ha igás állat húsából készül a menü, akkor az meg elrúgja… Most biztos kérdezi az Olvasó – persze csak ha nem vegetáriánus -, “Akkor mit egyek?”. Íme néhány jó hír: a sertés előretolja a gazdagságot, és a lencsével is vagyonunkat gyarapíthatjuk.

A koccintás elengedhetetlen szilveszterkor

A szilveszteri ünneplés szimbólumának, a pezsgőnek is van természetesen némi hagyománya. Miután az 1600-as években teljesen véletlenül készítette el borból Dom Perignon francia szerzetes. Egy évvel később már tudatosan erjesztették, azonban a hordók többsége szétrobbant, így a megmaradt italt csak az elit réteg tagjai engedhették meg maguknak a magas ár miatt. Ezen alapult, hogy a pezsgő a gazdagság jelképévé vált. Így ha éjfélkor ezzel koccintunk, és utána még lencselevest is eszünk, egyenes út vezet a fényűző élethez. A másnap ránk váró kellemetlen fejfájás elkerülése érdekében azonban nem árt, ha nem kapzsiskodunk.

Mára a szilveszter éjszaka a fiatalok szórakozása leginkább: házi tűzijáték a kertben, jelmezes bulik, bólé, virslifalatkák, szerpentinnel díszített szobák, konfetti a szőnyegen – a házigazda legnagyobb örömére-, koncertek a belvárosban, éjfélkor koccintás, mókásabbnál-mókásabb köszöntő sms-ek, telefonhívások és az újév első reggeléig tartó önfeledt mulatozás.

Ha hisz az Olvasó a régi hiedelmekben, ha nem,

Boldog Új Évet Kívánunk!

B.Ú.É.K 2009

ünnepeket a Szeged Plusz csapata!